PókerTrend

Az elmúlt pár hétben az online játékpiac szabályozásának terve kiemelt figyelmet kapott. A szabályozás szorgalmazói hol a potenciális szenvedélybetegek védelmében, a kóros játékszenvedély megelőzésének érdekében, hol az elmaradó adóbevételek miatt szólaltak meg. Nyilván mindegyik fontos, ám korántsem mindegy, hogy a folyamat hogyan valósul meg a gyakorlatban. Több ötlet is felmerült, most ezeket gyűjtöttük össze.

Szerencsejáték Zrt.

A Szerencsejáték Zrt. érvelése meglehetősen ellentmondásos, amikor az online játékpiac és így az online póker szükségszerű szabályozásának az okairól beszél. Például az Indexen megjelent háromrészes cikksorozatukban (egy - két - há) az elmaradó adóbevételek kerülnek fókuszba, és azt emelik ki, hogy míg az engedéllyel rendelkező szolgáltató (értsd: a Szerencsejáték Zrt.) adózik a forgalma után, addig a külföldi szolgáltatók által szervezett játékokból nincs ilyen bevétel, mivel sem a játékosok, sem a külföldi szolgáltató nem fizetnek adót. Ehhez képest Németh Gábor egy interjúban már elhanyagolhatónak nevezi az elmaradt adóbevételeket, és elsősorban az ellenőrizetlen játékból fakadó károkat, valamint a játékfüggők szenvedéseit ecseteli. (Joggal ugyan, bár minden online pókeresben egy addiktív személyiséget vetíteni épp olyan túlzás, mint a borbarátokat alkoholistának nevezni.)

Éppen ezért szükségesnek látja a terület állami monopolizálását, ami azért is furcsa, mert éppen az online póker nem jelent a társaság számára valós konkurenciát. Az állami monopóliumra két verziót vázoltak fel: a jövőben vagy csak magyar cég szervezhet online sportfogadást, kaszinós játékokat és pókert, és ezzel teljesen kizárják az évek óta működő külföldi szolgáltatókat, vagy csak egy időre korlátozzák az itthoni elérhetőségüket – vélhetőleg addig, amíg a leendő honi társaság fel nem zárkózik, és be nem hozza évtizedes lemaradását. Ám ha ennyire fontosak az adóbevételek (10-100 milliárdos forgalomról esik szó), miért nincs egy engedéllyel rendelkező, magyar online pókerterem, amely vélhetőleg versenyképes vetélytársa lenne a külföldieknek? A társaság vezetőinek nyilatkozatai alapján egyáltalán nem világos, hogy pénzt akarnak-e vagy totális dominanciát a piacon. Nyilván mindkét projekt vonzó, ám a kettő együtt valószínűleg nem működik.

Magyar Szerencsejáték Szövetség

A szerencsejátékokkal, nyerőgépekkel foglalkozó szövetség a nyár vége felé lett hirtelen a póker és az online póker szakértője, és ez meg is látszik megnyilvánulásaikon. Indoklásukban szintén az országból kikerülő óriási összegeket helyezik előtérbe (arról soha nem esik szó, hogy mennyi pénz kerül be mondjuk a nyerő játékosok által). Ősszel még az állami monopóliumban látták megoldani a szabályozás kérdését, aminek kivitelezése a külföldi cégekhez tartozó domain-címek blokkolásával, a hazai bankszámláról történő utalás tiltásával, valamint az ellenőrzést végző pénzügyi szervezetnél való kötelező regisztrációval valósulna meg (ez utóbbi különösen vicces badarságnak tűnt mondjuk a lottó tükrében).

Nemrégiben már inkább az olasz modell importálásáról esett szó, amely szerint a külföldi szolgáltatók engedélyért folyamodnának, majd létrehoznák .hu végződésű oldalaikat, ahol kizárólag magyarok játszhatnának egymással. A kérdés ugyanaz, mint az előbb: ha 10-100 milliárd forgalom után járó lehetséges adóbevétel ennyire fontos, miért akarják elvágni a magyar pókerjátékosokat a nemzetközi pókerélettől? Ez a forgalom ugyanis a nemzetközi színtéren való aktivitást feltételezi: az online póker egyik lényeges pontja, hogy bárki bárkivel játszhat. A külvilágtól elvágott magyar pókerközösség is generálna forgalmat persze, de a jelenleg igen nagyvonalúan 2 milliárdra taksált adóvonzat helyett több nullával is szerényebb összeggel lesz érdemes kalkulálni.

Póker és politika

Dr. Lázár János írásbeli kérdéssel fordult nemrégiben a miniszterelnökhöz a pénznyerő automaták témájában, amelyben a kártyajátékok szabályozásának újragondolása, valamint az internetes szerencsejátékokra vonatkozó szabályok kidolgozása is felmerült. A kérdésre végül Dr. Matolcsy György, mint illetékes miniszter válaszolt, írásában pedig arra is kitért, hogy a kártyatermek üzemeltetése a következő év első félévi munkatervében már szerepel, a jelenleg érvényes, és sokak szerint indokolatlanul szigorú feltételeket szabó pókertörvényt felül fogják vizsgálni.

Ezen felül megemlít egy online szerencsejátékra vonatkozó, készülő stratégiát is, amely a tavaszi törvénymódosítás során kapna figyelmet, és amely kiemelten foglalkozna a (fiatalkorú) játékosok védelmével, valamint a közösségi jog előírásaival. Ez utóbbi vélhetőleg a szolgáltatások szabad áramlásának EU-s alapelvét jelenti. Ha a jelenlegi kormány szeretne megfelelni ennek az elvnek, akkor a külföldi szolgáltatókat nem tilthatják le. Ha extra adóbevételeket is szeretnének, az engedéllyel rendelkező szolgáltatóknak attól kezdve fizetniük kell. A közösségi jog említése jóval ígéretesebb és játékosbarátabb szabályozási alternatívákat sejtet a fenti brutális ötletekhez képest.

Reménykedünk, hogy a szabályozás során a játékosok érdekeire is tekintettel lesznek, akik bizonyos értelemben a piac legfontosabb szereplői, hiszen ők generálják azt a forgalmat, amiből az állam is részesedni kívánna. Ez a kínálat és a szolgáltatók közötti versenyhelyzet megőrzésével, illetve egy vagy több magyar szolgáltató létrehozásával könnyen elérhető. Talán addigra a közösség is létrehoz egy érdekvédelmi csoportot, amely sikerrel képviselheti a játékosokat.