A Black Jack a rulett és a kocka mellett a legnépszerűbb kaszinós játékok közé tartozik. Hagyományosan a bank ellen játsszák, célunk, hogy a dealer lapjainál magasabb kombinációt hozzunk létre, de anélkül, hogy túllépnénk a 21 pontot, vagyis besokallnánk. Általában 4-8 standard francia paklit használnak, joker nélkül, bár újabban élő és online változatában is végtelenített paklikat alkalmaznak a kártyaszámolók miatt.
A Black Jack elődjének a huszonegy és a pontoon kártyajátékok tekinthetők. Első írásos emlékünk Miguel de Cervantes Rinconete y Cortadillo című novellájából származik. Kezdetben főleg Franciaországban és Spanyolországban játszották, Amerikában csak akkor vált népszerűvé, amikor kidolgoztak egy extra nyereményt. Ez volt a black jack, amelyet egy pikk ász és egy fekete bubi (pikk és treff is elfogadott volt) kombinációjával lehetett létrehozni, és 10:1 arányban fizetett. A játék elterjedésével ez később úgy módosult, hogy black jackhez bármilyen tízes értékű lap és bármilyen ász együttese elég volt, viszont csak 3:2 (másfélszeres) arányban fizettek érte.
A legtöbb kaszinóban 6 paklit (deck) használnak. A legyezőalakban kiterített csomagokat az osztó ellenőrzi, összekeveri (mossa), majd egy speciális módon megkeveri (ha nincs keverőgép, azaz shuffle machine). A vágás joga minden esetben valamelyik játékost illeti, akinek legalább egy pakli távolságra kell beszúrni a vágólapot a kártyák közé. A kártyák megcserélése után a dealer beteszi a vágókártyát a kártyacsomag végébe, kb. egynegyed résznél, majd egy mozdulattal az egész a papucsba (shoe) kerül, egy elől nyitott kártyatartó dobozba. Az osztó innen húz ki minden lapot, egészen addig, amíg a vágólaphoz nem ér. Ekkor új keverés következik.
Keverést egyébként bármikor elrendelhet a supervisor (séf) vagy pit boss (teremfőnök), akkor is, ha felmerül a gyanú, hogy valaki számolja a lapokat, de akkor is, ha túl sokat nyertek a játékosok. A keverés utáni az első kártyát „elégetik” (a lejátszott kártyákat tartalmazó helyre, a discard traybe kerül, ezt egyébként kérésre meg is lehet mutatni), majd osztás következik. Váltásnál a régi dealer kihúz egy lapot arccal lefelé, amit a következő osztó eléget. Más esetben nincs égetés. Minden játéknap elején új csomagokat bontanak, a végén a kártyák kiválogatása után a paklikat megsemmisítik.
Az asztalon általában hét box található, minden játékos játszhat akár az összesen is, de egy boxon belül maximum három játékos tehet tétet. Egy boxon belül mindig az első játékos instrukciói a mérvadóak, de az extra tétek nem kötelezik a második és harmadik játékost. A tétek elhelyezése után az osztó minden játékosnak ad egy nyitott lapot, a shoe-tól az égető irányába, majd magának is oszt egy lapot, végül még egy nyílt lapot kapnak a játékosok. Amerikában az osztó első lapja nyílt (up-card), és kap egy második zárt lapot (hole-card) is. A kártyák összehasonlítása után a játékosok eldönthetik, hogy kérnek-e egy vagy több lapot (hit), vagy megállnak (stand).
Ha az első két lap megegyezik értékben, a játékos megoszthatja a lapjait (split). Ekkor még egy, az első téttel megegyező zsetont helyez a második kártyához. Osztott ászokra csak egy kártyát kaphatnak, ám az osztott ászra érkező tízes értékű lap csak 21, nem számít black jacknek. Minden más kártyára több lapot is kérhetnek. Egy split még kétszer megosztható, vagyis összesen négy különálló leosztása lehet egy játékosnak, viszont az ászokat csak egyszer lehet szétválasztani. Ha az első két lap értéke kilenc, tíz vagy tizenegy értékű, a játékos dönthet úgy, hogy dupláz (double). Ekkor az eredeti tétet a duplájára emeli, viszont csak egy további lapot kap. A legnagyobb kifizetés elviekben akkor jöhet létre, ha egy játékos háromszor splitel, és az összes utcán dupláz, majd mindegyiken nyer, mivel ebben az esetben az eredeti tét tizenhatszorosát söpörheti be (10$ tét esetén 160$, igaz, ebből 80$ a játékosé).
A besokallt kártyákat (busted cards) az osztó az égetőbe rakja, a black jackeket pedig azonnal kifizeti és beveszi a lapokat, hacsak nincs esélye a háznak is black jackre. Ha a dealer nyílt lapja ász, a játékosok köthetnek biztosítást (insurance), ekkor az eredeti tét felével arra fogadnak, hogy a háznak black jackje lesz. Az insurance 2:1 arányban fizet. Ha az egyik játékosnak black jackje lett, de a ház nyílt lapja ász, köthet egy másik biztosítást (even money), ekkor a black jack csak 1:1 arányban, de azonnal fizet, a kártyák pedig az égetőbe kerülnek.
Ha az osztó lapja besokall (bust), minden játékos lapja nyer 1:1 arányban (10$ esetén még 10$-t kapunk). Ha nagyobb értékű kombinációnk van az osztóénál, szintén 1:1 arányban kapjuk meg a nyereményt. Ha ugyanolyan a lapok értéke, akkor az állás döntetlen (push), ilyen például, amikor az osztónak és a játékosnak is black jackje vagy 21-e van, ekkor a játékos visszaveheti a tétjét. Ha a játékosnak 21-e van, de az osztó black jacket csinál, a játékos veszít. A játékosok egyébként bármennyi lapot húzhatnak, amíg be nem sokallnak vagy a 21-et el nem érik, ellenben az osztót szigorú házszabályok kötik: 16-ra még lapot kell húznia, 17-nél viszont meg kell állnia.
Néhány kaszinóban létezik pár olyan szabály, amivel egy kicsit a játékosnak kedveznek, a magyar kaszinókban ezek sajnos nincsenek érvényben. A feladás (surrender) akkor következik be, ha egy játékos rossz kezdőlapot kap, a tétje felét elveszíti, de a másik fele megmarad, és abban a körben nem játszik. Ha viszont az osztó black jacket csinál, a teljes tét elveszik. A 13 felett/alatt (over/under thirteen) fogadás arra, hogy az első két lap összege 13 fölött vagy alatt lesz. A tét mindig veszít, ha pont 13 az érték. Az eredeti tétet ez a különjáték nem befolyásolja. A többszörös akció (Multiple action) esetén az osztó és a játékos is ugyanazokkal a lapokkal játszik több körön keresztül.
Egy átlagos amatőr játékos akár 15-30%-os hátrányban is lehet a házzal szemben, míg az osztót utánzó stratégia (mimic strategy), vagyis amikor 16-ra húzunk, 17-nél megállunk, ezt 5,6%-ra mérsékli. Az alapstratégia ezt azzal egészíti ki, hogy ha a ház nyílt lapja 6-os vagy annál kisebb, akkor elég 12-ig húznunk, viszont ha nekünk 12-őnk van és a háznak 2-je, akkor húzunk még egyet. Ász ellen nem szabad duplázni, valamint külön szabályai vannak a szétválasztásnak és a további duplázásoknak.
A lapszámlálás (card counting) egy összetett és bonyolult stratégia, amit ugyan a törvények nem tiltanak, de a legtöbb kaszinó nem engedélyezi, és ha ilyesmit vesz észre, a játékost kitessékelik vagy akár ki is tilthatják, mivel ezen a módon a játékos valódi előnybe kerülhet a házzal szemben. Lapszámlálás esetén a játékos minden egyes lapot nyilvántart, és arra vár, hogy a shoe maradékában több magas értékű lap maradjon, mint alacsony. A shoe ekkor lesz „forró”, és a játékos megemeli a tétjeit. Többféle lapszámlálási technika létezik, a legegyszerűbb a Hi-Low, amikor minden tízes értékű és ászos laphoz -1-et, a hét, nyolc és kilences lapokhoz nullát, a kettő és hat közötti lapokhoz pedig +1-et rendelnek. Ha számok összege pozitív, az osztó nagyobb eséllyel sokall be, hiszen a 12-16 értékű lapkombinációkra még húznia kell, jó eséllyel tízest.
Lapszámoló csapatok
Az egyik leghíresebb lapszámoló brigád még 1979-ben szerveződött meg, több egyetem, beleértve a Massachusetts Institute of Technology, a Harvard Business School és a Harvard University hallgatóiból és volt diákjaiból. Az MIT Black Jack Team vezetője J. P. Massar volt, és az évtizedek folyamán több különálló csapat és több száz tag tevékenykedett a kaszinókban, köztük Andy Bloch, aki utóbb a pókerben is jelentős sikereket ért el. Működésük során volt olyan időszak, amikor éves szinten akár 300%-os hasznot is sikerült elérniük. Történetüket több könyvben és egy filmben is feldolgozták.
Akárcsak a rulett esetében, a Black Jack elektronikus és online (és ezen belül az élő dealeres) változata is hamar megjelent, amelyek gyorsabb játékot biztosítanak az élő Black Jackhez képest. A technikai fejlődés a játék menetét azonban szinte egyáltalán nem érintette, nem úgy, mint a Black Jack versenyek és SNG-k során: a játékosok itt egymás ellen küzdenek, azzal a céllal, hogy minél több zsetont gyűjtsenek össze. A verseny nagyságától függően akár több fordulót is rendezhetnek, amelyek során mindig a legkevesebb zsetonnal rendelkezők hullanak ki a versenyből. A leghíresebb élő verseny az Ultimate Blackjack Tour, amely 2006-ban indult el először, két évadot a televízió is közvetített. A torna érdekessége, hogy több pókeres híresség is feltűnt: Freddie Deeb, Antonio Esfandiari, Johnny Chan, Jennifer Tilly, Annie Duke, Robert Williamson III., és a második évad győztese nem más volt, mint Phil Hellmuth, aki egyúttal minden idők legtöbb WSOP karkötőjével is rendelkezik.
Ha valaki ingyen Black Jack játékban szeretné kipróbálni a képességeit, ajánlom a következő oldalt, ahol bejelentkezve játékdollárokat és pontokat gyűjthetünk, amit karakterünk formálására költhetünk el. Ingyenes és valódi készpénzes játékot többek között a magyar nyelven is erléhető Sportingbet kínál, ahol a Black Jack különböző fajtáit a Table Games, vagyis az asztali játékok között találjuk.
Black Jack Szakirodalom
Belinda Levez: Kaszinókönyv (2004)
Norm Wattenberger: Modern Blackjack (2009, ingyenes)
Irodalom
Ben Mezrich: 21- Las Vegas ostroma (2008)
Film
Pierre Gill: The Last Casino (2004) IMDb, Rotten Tomatoes
Barry Levinson: Rain Man (1988) IMDb, Rotten Tomatoes
Robert Luketic: 21 (2008) IMDb, Rotten Tomatoes
Mark Rydell: Even Money (2006) IMDb, Rotten Tomatoes
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
