PókerTrend

Mostanában nagyon sokféle challenge-ről lehetett hallani. A póker versenysportként önmagában is épp elég kihívást tartogat minden játékos számára, és vannak, akik megelégszenek azzal, hogy a pókerből fizetik a számláikat és egyéb kiadásaikat. Vannak olyanok is, akik egy adott szint teljesítése után megállapodnak, vagy épp abbahagyják a pókert: lásd a két évvel ezelőtti világbajnok, a dán Peter Eastgate példáját, aki pár hónappal ezelőtt jelentette be hivatalosan is, hogy visszavonul a pókertől. Persze léteznek olyanok is, akiknek nem elég egy karkötő, egy patináns verseny vagy versenysorozat megnyerése, az év játékosa cím, vagy az áhított dollármilliók összegründolása.

Sok játékos úgy tekint ezekre, mint pókerkarrierjük jelentős állomására, amelyek elérésén túl azonban további kihívások várják őket; másokban állandó – néha már kényszeres – bizonyítási vágy munkál: ők azt szeretnék, ha tehetségüket és kitartásukat újra meg újra elismerné a világ. Arról se feledkezzünk meg, hogy a rekordkísérletek mindig is jó reklámfogásnak számítottak, amelyekből szépen profitál mind a rekorder, mind a szponzor; a póker jelenlegi tendenciái pedig azt mutatják, hogy újabb és újabb felhajtásra van szükség ahhoz, hogy a piac mozgásban maradjon. (Ennek másik mutatója egyébként a pókervilág bulvárosodása: míg a hírek régebben főként versenyekről, nyereményekről és stratégiáról szóltak, addig ma leginkább arról olvashatunk, hogy az egyik szupersztár hogyan gyalázza a másikat, vagy hogy milyen újabb őrült fogadást kötöttek két verseny között.)

A kihívások között megtalálhatóak racionális vagy irracionális természetűek; léteznek oktató célzatú vagy szórakoztató kihívások; jelentős kockázattal járók és olyanok, amelyeket lehetetlen komolyan venni. Vannak hiúságukban megsértett hírességek, akik bizonyítani szeretnék, hogy a néhány év leforgása alatt alaposan megerősödött mezőnyben is helytállnának; mások épp egy ilyen próbatételnek köszönhetik hírnevüket, a kitörést az ismeretlenségből. Alább ezek közül válogattunk össze egy csokorra valót.

Chris ’Jesus’ Ferguson: 10 ezer dolláros kihívás

Chris Ferguson, a WSOP főversenyének 2000. évi világbajnoka néhány évvel később nulláról indulva akart egy olyan ütőképes bankrollt összeszedni, amelyből akár már egy profi pókeres karrier is elindítható.  A kísérlet folyamán mindvégig vegyesen játszott készpénzes játékokat, egyasztalos (SNG) és többasztalos (MTT) versenyeket. A pókertőke kezelésével kapcsolatos szigorú szabályai szemmel láthatóan az első hét hónap után voltak segítségére, amikor a freerollokról sikerült átköltöznie a mikro tétű asztalokra. A kihívás 2006-ban indult és 18 hónapig tartott.

1. A bankroll maximum 5 százalékával ülhetett be készpénzes asztalra vagy SNG tornára, ugyanakkor mikro téten 2,5$-ig beülhet bármilyen SNG-ra.
2. A bankroll maximum 2 százalékával ülhetett be MTT-re, ugyanakkor mikro téten 1$-ig bármilyen versenyre beülhet.
3. Ha egy No Limit vagy Pot Limit készpénzes asztalon megnyeri az aktuális bankroll 10 százalékát, a következő körben ki kell ülnie, mielőtt rá kerülnének a vakok.

Ferguson nem csupán marcona külsejéről és szigorúan matematikailag megalapozott játékáról híres, a zöldség és gyümölcs darabolás egy speciális változatában is jeleskedik.

Daniel Negreanu: 100 ezer dolláros kihívás

Negreanu, akit 2004-ben több neves fórumon is az év játékosának választottak, 2009 elején kapott kedvet egy hasonló próbához. Célja, hogy 10$-ból minél rövidebb idő alatt 100.000$-t csináljon úgy, hogy csak és kizárólag No Limit Texas Holdemet játszik full ringen. A kihívás azóta is tart, az utolsó híradás szerint az utolsó mikro tétű szinttel is végzett (0,10$-0,25$), és 177$-on áll a számlája. A próbatétel egyes fejezeteiről szóló blog tanulsága szerint Kid Poker már korántsem olyan lelkes, már ami a részeredmények közlését illeti. Azért lássuk a szabályokat!

1. A szintváltáshoz legalább 500 nagyvakra van szükség a következő limiten.
2. Egy beülő a tőke egyötöde.
3. Duplázás esetén kiül, mielőtt a vakok rákerülnének.
4. Ha sikerül elérni az 5$-10$-os szintet, a beülő nagysága a pókertőke egytizedére csökken.

Habár Negreanu Kanada pókeres közösségét erősíti, valójában román származású, és gyökereit sem felejtette el.

Tom ’Durrrr’ Dwan:  Millió dolláros kihívás

Ferguson és Negreanu példája óriási divathullámot indított el, több százan fogalmazták meg saját próbatételüket. A Dwan-féle challenge azonban már nem a bankrollépítés nehézségeire koncentrált, helyette profi játékosoknak ajánlott egy fogadást: magas tétű készpénzes asztalokon Phil Galfondot leszámítva bárki ellen kiáll 50 ezer leosztás erejéig; a kihívás tétje, hogy a fiatal játékos bebizonyítsa, megfelelő tőkével még a világ legképzettebb pókeresei is legyőzhetőek.

Az első párbaj Dwan és Patrik Antonius, a finn profi között indult el, jelenleg Dwan tetemes, de nem ledolgozhatatlan előnyt szerzett (valamivel több, mint 10 ezer leosztás alatt Antoniusnak némileg több, mint 2 millió dollárt kell visszanyernie Dwantól).

Második kihívója Daniel ’jungleman12’ Cates, akivel nemrégiben kezdték el a játékot: pillanatnyilag 7 ezer leosztás folyamán picivel kevesebb, mint 700 ezret nyert eddig az új kihívó.

1. 200/400$-os (vagy magasabb) pot limit Omaha és no limit Texas Holdem asztalokon folyik a heads-up.
2. A 75 nagyvak alá kerülő játékosnak kötelező újratölteni.
3. Ha a párbajt legalább 1$-al Dwan nyeri, az ellenfél 500 ezer dollárt fizet neki az elnyert pénzen felül.Ha a párbajt Dwan valamelyik ellenfele nyeri legalább 1$-al, az elnyert pénzen felül Dwan 1,5 millió dollárt fizet ellenfelének.

Dwan tehetsége megkérdőjelezhetetlen, de azért a szerencse még rajta is kifog néha.

Boku87: 10 és 100 ezer dolláros kihívás

A többasztalozás egyik koronázatlan királya, a német Thomas Boekhoff több kihívást is sikerrel teljesített. Az elsőt még 2009 elején indította (igaz, már akkor is a PokerStars Supernova Elite fokozatú játékosaként), célja az volt, hogy 100$ induló tőkéből 10 ezer dollárt nyerjen. A próba egyik pikantériája az volt, hogy erre mindössze 2 hetet szánt, amit tovább nehezített az a megkötés, hogy – amennyiben a bankrollja is megengedte – legfeljebb 16$-os beülőjű asztalokat nyithatott meg.

Második próbája már csaknem egy évet vett igénybe: ezúttal 5$-ról indulva ért el 100 ezer dollárt. Noha mindjárt az első nap elveszítette az 5$-t, második nekifutásra már ezt a vállalkozást is abszolválta, igaz, itt a maximum nevezési díj már nem volt korlátozva.

1. Mikro téten általános szabály volt a 35-40 beülő megléte az egyes szintekhez (1,1$-os asztalokig).
2. Alacsony tétre 55 beülő birtokában váltott (1,1$-3,25$ között).
3. Az alacsony tétű asztalok után 70-80 beülő lett az általános bankroll kezelési elv (6$-16$ között).

Boekhoff 4 asztalon kezdte karrierjét, majd a számot gyorsan növelve jutott el 25-28 asztalig, hogy végül egy átlagos session alatt megnyitott asztalszám 45-53 között állapodjon meg.

  Ha érdekel, a saját kihívásomat is nyomon követheted.