A kezdő játékosok számára óriási segítség lehet, ha nem pókertőkéjükön kénytelenek tesztelni az induló lapok erejét, hanem szimulált helyzetek révén jó előre felkészülhetnek arra, milyen kezekkel érdemes játékba avatkozni. Mivel a póker nem más, mint újabb és újabb fogadások kötése lapjaink akár utcáról utcára változó erejére, fontos tisztában lenni az alapvető szituációk esélyeivel.
A pókerben létrehozható lapkombinációk száma véges (összesen 1326-féle induló lap lehetséges), így egy idő után észre fogjuk venni, hogy újra és újra hasonló helyzetekben találjuk magunkat. Sok időt és pénzt takaríthatunk meg, ha azonos helyzetekben a legtöbb haszonnal kecsegtető megoldást választjuk, vagy több megoldás esetén megfelelően variáljuk azokat. Ehhez azonban magabiztosan kell kezelni a nyerési esélyeket, aminek kiszámolásában a PokerStove fog bennünket segíteni. A kalkulátor több milliószor lejátssza az aktuális leosztást, amely így hosszú távon egy megbízható eredményt ad a felhasználó számára.
Ezzel az esélyszámolóval képesek leszünk felmérni, hogy mely lapokkal fogunk előnyből és hátrányból indulni, és könnyebben megérthetjük az olyan taktikai lépések mögött meghúzódó matematikai elvet, mint mondjuk a set mining (szet vadászat). Gyorsan átláthatóvá válnak a leggyakrabban előforduló preflop ütközések százalékos mutatói is: például coinflipet (más néven pénzfeldobást), vagyis megközelítőleg 50%-50%-ot játszunk általában, ha egy pár két fölélappal találkozik (88 vs KJs); két élőlapunk van, vagyis megközelítőleg 60%-40%-ot játszunk, ha mindkét lapunk különbözik az ellenfelünkétől, és az egyik lap magasabb, mint az ellenfél legmagasabb lapja (Q8s vs 109o); szintén élőlapokat tartunk, de nagyjából 70%-30% az esély, ha párunk ellen két különböző lapot mutatnak, amelyek közül az egyik magasabb (JJ vs K10o); szintén 70%-30%-ot játszunk, ha egyik lapunkkal megegyezik az ellenfél lapja, de kísérőlapunkkal domináljuk a mutatást (AKo vs AQs); valamivel még jobbak az esélyeink, körülbelül 80%-20%, ha az ellenfél kézbe párjaival szemben magasabb párt mutatunk (KK vs 66), végül 90%-10% körüli a nyerési esélyünk, ha a párunk révén fogjuk is ellenfelünk egyik lapját (AA vs AKs).
A program által mutatott esélyek ugyan még nem szavatolják, hogy nyerő játékosok is leszünk, de jó irányadó lehet a kezdő lapok erejének megismerésekor. A partik utólagos elemzésekor vagy játékunk fejlesztésekor szintén jó szolgálatot tehet. A haladó játékosok pedig sok értetlenkedéstől és tilttől kímélhetik meg magukat, ha újra és újra felidézik, hogy még a legkisebb esély sem egyenlő a nullával.
Igényeink szerint elemezhetünk konkrét handeket: a játékosokhoz különböző lapokat rendelhetünk a Cards fülön (ez lehet véletlenszerű is, amelyet az RD megnyomásával aktiválhatunk), sőt kiválaszthatjuk a játékban már nem lévő (Dead Cards) és a nyílt lapokat (a Board alatt akár utcáról-utcára nyomon tudjuk követni, hogy egy flösshúzó esélyei hogyan változnak). Ha azonban arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy kéz hogyan teljesít egy adott laptartomány ellen mondjuk vakharcban, azt is beállíthatjuk a Preflop fülön (az induló kezek egy bizonyos részét kijelölve), ahol további gombokkal szűkíthetjük-bővíthetjük a lapok tartományát.
Az All minden lapot kijelöl, az Any Suited az összes színben kapcsolódó lapra utal, az Any Broadway a 1010+ és J10+ lapokat, míg az Any Pair pedig értelemszerűen az összes párt jelenti. A Clear gombbal töröljük addigi kijelöléseinket, a Selected alatti sávban pedig a már kijelölt lapok láthatóak. A táblázat alatti csúszkával vagy a százalék számszerű megadásával, esetleg a táblázat kockáinak egyesével történő kijelölésével még tovább finomíthatjuk az egyes laptartományok megadását.
A szituáció paramétereinek megadása után az Evaulate gombbal indíthatjuk el a szimulációt. Az Enumerate All bejelölésével egy azonnali eredményt, míg a Monte Carlo kipipálásával egy pontosabb eredményhez juthatunk lassabban. Ha szeretnénk, az eredményeket el is menthetjük, újabb szituáció szimulálásához pedig használjuk a Clear All gombot. Több állást is tesztelhetünk egyidejűleg, a külön ablakokat a Window menüpont alatt a Cascade (egymást fedve) és a Tile (egymás alatt) módokon rendezhetjük el.
Habár itt nem szerepel ilyen opció, de más programok alapján a következő játékos típusokat állíthatjuk fel: nagyon laza (very loose), laza (loose), átlagos (average), feszes (tight), nagyon feszes (very tight). Egy feszes játékos kevesebb lappal fog megadni egy preflop all-int, míg egy laza játékoshoz a lapoknak egy magasabb százalékát fogjuk rendelni ahhoz, hogy reális képet kapjunk, milyen esélyekkel indulunk ellene egy preflop all-in esetén pl. 88-al. A laza megadók ellen csak relatíve jobb lapokkal számíthatunk arra, hogy hosszú távon megéri a preflop all-in. Azaz amíg egy nagyon feszes játékos ellen lényegében any two (bármely két lap) all-in mehetünk egy lopási szituációban, addig egy laza megadó ellen már lehet, hogy csak a broadway lapok, extrém esetekben csak a 1010+ fölötti párok teljesítenek majd jól. És fordítva: egy feszes játékos all-injét érdemes csak a legjobb lapokkal megadni, míg egy laza játékos all-injét már fogadhatjuk egy lazább laptartománnyal is.
A PokerStove-val nem tudunk olyan bonyolult szituációkat vizsgálni, amelyekben zsetonállás vagy pozíció, esetleg a korábbi lépések és readek hatása vizsgálható lenne (utóbbi kettővel nem is igazán lehet számolni matematikailag), de ezekre alkalmazhatunk más segédprogramokat is, amelyeknek a használatát a PokerStove valamelyest elő is készíti.
Mindezek tetejébe a program ingyenesen letölthető.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.